NonaBlog

Földünk népességének több, mint felében kimutatható a Helicobacter pylori !

Az általában már gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik.
Az érintettek csekély hányadánál jelennek meg csak a kórokozónak tulajdonított betegségek:

- az idült gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély,
- a gyomor eredetű malignus T limfóma, illetve a gyomorrák.

1996-ban a WHO I. osztályú rákkeltőnek nyilvánította a Helicobacter pylorit

Annak, hogy a baktérium képes legyen a gyomorban életben maradni és ott megtapadni, alapvető feltétele a mozgási képessége (motilitása).

Mivel a Helicobacter pylori nem saválló, igyekszik elkerülni a gyomorban uralkodó savas vegyhatású körülményeket. Spirális mozgással igyekszik minél előbb a biztonságot nyújtó hámfelszíni réteget borító nyákon át annak alsó rétegébe.

A baktérium által legnagyobb mennyiségben termelt enzim az ureáz, mely a karbamidot (ureát) végső soron ammóniára és széndioxidra bontja.

Az ammónia - kémhatásánál fogva - képes ellensúlyozni a gyomor savas pH-ját, másrészt toxikus hatással bír a nyálkahártya sejtjeire és kémiai úton odavonzza a gyulladásos sejteket, azaz a fehérvérsejteket (granulocitákat).

Ez utóbbiak helyi gyulladásos választ idéznek elő, mely fokozza a hámsejt károsodását.

A Helicobacter pylori így krónikus gyomornyálkahártya gyulladást okoz az összes fertőzött személyben.

Innentől kezdve már egyenes az út az állandó gyomorégés, a fekély kialakulása felé.

bővebben< <<

A civilizációs ártalmak megjelenésével, az új, rohanó, kíméletlen életforma kialakulásával, a környezeti ártalmak növekedésével, az életkor hosszabbodásával ugrásszerűen nőtt a rosszindulatú daganatos betegségek száma.

A rák ma már az egész világon, a szív-és érrendszeri panaszokkal együtt, a vezető haláloknak számít. A hazai halálozási statisztikák szerint minden második ember szív-és érrendszeri betegségekben, minden negyedik ember különféle rákos megbetegedésben hal meg.

A betegségcsoportok tekintetében a tüdőrák áll az első helyen. Nagyon gyakori a vastagbél rákos megbetegedése, a nőknél az emlő, férfiaknál a prosztatarák fordul elő egyre gyakrabban. A hazai halálozási statisztikák alapján sajnos vezető helyet foglalunk el a fejlett országok között.

A közfelfogás szerint a rák gyógyíthatatlan betegségnek számít, annak ellenére, hogy az orvostudomány egyre hatékonyabb gyógymódokat dolgoz ki a rák gyógyítására. Ezen túl számos hatékony természetgyógyászati terápiás eljárás létezik, amelyek következetes betartása, kitartó szigorú alkalmazása, megfelelő lelki háttér biztosítása nagyon szép gyógyulási eredményeket ígér.

Ma már egyre több élő tanú példája igazolja, hogy a rák gyógyítható!
A betegségnek több mint száz fajtáját ismerik.

Ezek közös vonása, hogy a rákos daganat a szervezet saját sejtjeiből alakul ki.
A sejtek degenerálódása, elfajulása, az úgynevezett atipusos sejtek kialakulása vezet a rákos burjánzáshoz, a sejtek gyors ütemű, szabálytalan felszaporodásához. A fölösleges, feladat nélküli sejtszaporulat alkotja a tumort.

Ennek két fajtája ismeretes a jóindulatú benignus és a rosszindulatú orvosi kifejezéssel malignus daganat. A jóindulatú daganatok sejtjei nem képeznek áttéteket, nem terjednek tovább a test más részeire. Ha nem gátolják az adott szerv működését, úgy nem számítanak halálos kimenetelűnek.

A rosszindulatú daganatokat kóros, degeneratív sejtek alkotják, amelyek teljesen ellenőrizetlenül képződnek, a vér-és a nyirokáramlás révén az eredeti elsődleges (primér) daganatról leválva a test távoli részeire is átterjedhetnek, áttéteket metasztázist képezve másodlagos (szekunder) daganatokat hoznak létre.

Az egészséges sejtek meghatározott ütemben osztódnak, az elhasználódott sejtek pótlására.
A rákos sejteknél viszont nem működik a sejtosztódási tilalom, vagyis a sejtek folyamatosan szaporodnak, így előfordul, hogy tömegüket rövid idő leforgása alatt megkétszerezik. A sejtek élettartama gének által szabályozott, programozott.
A sejteket érő káros pszichikai, fizikai, toxikus, sugárzási és egyéb környezeti hatások miatt a programozott sejthalál megszakad a sejtek “örök életre vannak ítélve” és túlburjánzanak.

A betegség kialakulásában minden esetben fellelhetők a lelki tényezők, a folyamatos stressz állapot.

Tehetünk-e mi magunk is valamit azért, hogy megelőzzük a daganatos betegség kialakulását?