NonaBlog

Egyes egészségtelen táplálkozási szokások a nem fertőző, krónikus degeneratív (elfajulásos) betegségek okozta halandósághoz hozzájáruló kockázati tényezők közé tartoznak.

Az egészségtelen táplálkozás az egyik olyan életmódbeli tényező, ami valószínűleg szerepet játszik abban, hogy Magyarországon a születéskori várható átlagos élettartam csupán 71.3 év volt 2000-ben, ami közel 10 évvel marad el a nemzetközi összehasonlításban vezető Japánra a 20. század utolsó éveiben számított hasonló demográfiai jellemzőtől.

Az élelmiszer-ellátás alapvető szükségletünk, nagyon fontos, mindannyiunkat érintő kérdés, hogy az élelmiszerek miként befolyásolják egészségünket.

Egyfelől egyre több bizonyíték gyűlik össze arra, hogy megfelelő táplálkozással jelentősen segíteni lehet számos krónikus betegség megelőzését. Ezért vizsgálni kell, hogy milyen élelmiszerek, ill. élelmiszer-komponensek nyújtják a leghatékonyabban ezt a védelmet. (2)

A betegségek megelőzése területén szerzett gyakorlati táplálkozási tapasztalatok alapján végzett tudományos kutatások mutattak rá arra, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben számos olyan összetevő van, amely hatékonyan erősíti az emberi szervezet antioxidáns védekezési potenciálját. (1)

A kutatások során arra is fény derült, hogy a tápláléknak nemcsak antioxidatív tulajdonságai jelentenek előnyt, hanem sok más olyan élettani hatás is megfigyelhető, amelyek túlmutatnak a tápanyagok közvetlen biológiai következményein, bizonyos funkciókat erősítenek, hatékonyabbá teszik a szervezet védekező rendszerének működését.

Ebből jött létre a funkcionális élelmiszerek fogalma, és alakították ki ezek minősítési, eljárási szabályait, elsőként Japánban.

A funkcionális élelmiszerek elnevezése Japánban „meghatározott egészségi hasznosságú élelmiszerek”. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett elősegítenek egyes testi funkciókat: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek megelőzéséhez, mint pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, gyorsítják a betegségek utáni felépülést, javítják a fizikai állapotot, és lassítják az öregedést. (1)

Az a gondolat, hogy a táplálék funkcionálisan hozzájáruljon a betegségek megelőzéséhez, gyógyításához, korántsem új, hiszen ez a klasszikus ókori orvoslástól kezdve végigvonul az orvostudomány egész történetén, Hippokratésztől napjainkig, sőt megjelenik már a Bibliában is.

A Paradicsomban az örök élet tiltott fájáról almát szakított le Éva: talán mitikus szimbóluma ez annak, hogy már az emberiség eszmélésének hajnalán sejthettek valamit, nyilván tapasztalatok alapján, a gyümölcsök és az egészség kapcsolatáról.

A növényvilág megújulása évről évre, látszólagos pusztulása, majd újraéledése, a „hasonló hasonlót vonz” elve alapján ugyancsak a növényekre irányította a figyelmet, amelyet a magyar „fűben, fában orvosság” szólás szépen megfogalmaz. A tudományos alapok lefektetése azonban még csak most kezdődött el, mert a táplálkozás nem hiedelem vagy elképzelés, hanem objektív bizonyítékok kérdése. (1)

Az egészségünk szoros kapcsolatban van a táplálkozásunk minőségével és változatosságával, valamint az ezekből bekövetkező anyagcsere folyamatok normális működésével.

De sem a mai táplálkozás nem biztosítja az ember életműködéséhez szükséges mennyiségű vitaminokat és mikroelemeket, sem a mai életstílus, általánosan beszélve, nem teszi számunkra lehetővé az energia termeléséhez és a sejtek regenerálásához szükséges tápanyagok mindennapi, teljes értékű biztosítását.

A magas radioaktív szinttel, a víz és levegő vegyi szennyezettségével jellemzett és a kipufogó gázokat, ipari hulladékot tartalmazó környezet képviseli a betegségeink fő forrását.

Ezen kívül a dohányzás, a stressz, az antibiotikumok, hormonok és kemoterápiai készítmények indokolatlan fogyasztása, a talajok kimerülése és az általunk vásárolt vagy termesztett élelmiszertermékek minőségromlása is állandó negatív hatást gyakorolnak ránk.

Ezen kockázati tényezők többségét nehéz kontrollálni, de megpróbálhatjuk a szervezetünket ezektől megvédeni úgy, hogy biztosítjuk a szükséges elemek egyenletes bevitelét és megerősítjük az immunrendszerünk működését, segítve a szervezet tisztulását, a nehézfémeknek és más toxikus anyagoknak a szervezetből való kivezetését, valamint az anyagcsere folyamatok és a szervezet – mint egész – életműködésének helyreállítását.

Az életmódra gyakorolt szakszerű hatás segítségével (táplálkozás, fizikai és szellemi aktivitás) be lehet avatkozni a belső szervek működésébe, javítani lehet a funkcionálásukban bekövetkezett zavarokon, gyógyíthatók a betegségek és javítható az emberek egészsége.

Ezek a keleti medicina elvei. Ugyanígy az étrend-kiegészítők sem a szó szoros értelmében gyógyítanak, hanem a szervezet belső tartalékait mobilizálják a betegséggel szembeni küzdelemre, bekapcsolva a védelem természetes, eddig igénybe nem vett „vészhelyzeti üzemmódját”.

bővebben< <

A fentiek ismeretében vajon ma is érvényes Hippokratész mondása?
” Gyógyulásotokat a táplálékaitokban keressétek!”